Interjú Valler Tímea országos bajnok futónkkal

---

 

Interjúsorozatunkat folytatva  a falu egyik büszkeségét szeretnénk bemutatni ebben a számunkban. Reméljük, hogy sikerül kicsit közelebbről megismerni a hetedik osztályos Valler Tímeát (Timikét), aki országos hírnevet szerzett kis településünknek nem mindennapi teljesítményével.

Mióta foglalkozol versenyszerűen a futással, és hogy kezdődött ez a sikeres pályafutás, ami reméljük, még sokáig fog tartani?

Hat éve, amikor befejeztem az első osztályt, a nyári szünetben nagyon sokat fájt a fejem. A házi orvosunk azt javasolta, hogy sportoljak rendszeresen, az biztosan jót fog tenni. Először csak hobbi szinten elkezdtem futni az apukámmal, aztán kiderült, hogy érdemes lenne komolyabban is foglalkozni vele, mert van hozzá tehetségem. Idén igazolt versenyzője lettem a veszprémi VEDAC sportegyesületnek, ez azért volt fontos, mert így országos versenyeken is indulhatok.

Milyen eredményeket sikerült eddig elérned?

Még általános iskolából jártunk mezei futóversenyekre, itt többször is sikerült felállnom a dobogó legfelső fokára. Indultam félmaratoni versenyeken is, háromszor sikerült megszereznem az első helyet. Az idei évben kétszer voltam első helyezett országos bajnokságokon, először Hajdúszoboszlón, majd Budapesten a Puskás Ferenc Stadionban is aranyérmet szereztem.

Mesélnél kicsit bővebben a Puskás Ferenc Stadionban rendezett versenyről?

Két számban is indultam, első nap 600 méteren futottam, és hatodikként sikerült beérnem a célba. Ettől a számtól nem vártam túl sokat, de mégis sikerült pontszerző helyen végeznem. Másnap – az erősebbik számomban – 2000 méteren versenyeztem, és minden erőmet beleadva sikerült (07:01:59 perces eredménnyel) elsőként célba érnem. A legnagyobb örömöt azonban az jelentette számomra, hogy édes apukám adhatta át nekem az aranyérmet.

 Ezek nagyon szép eredmények, biztosan kemény munka áll mögöttük. Hogyan készülsz fel az egyes versenyekre?

Minden nap van edzésem, amit apukám tart. Miután haza jövök az iskolából, délután öt óráig általában végzek a házi feladattal, és utána megyünk edzeni. Egyik nap rövid távokat, másik nap hosszú távot, és persze az erősítéseket sem hanyagoljuk. A VEDAC-cal járok edzőtáborozni, 2005-ben Tápiógyörgyén voltunk, idén pedig Kőszegen.

Hogyan képzeljünk el egy ilyen edzőtáborozást?

Minden reggel tíz perc kocogással indítunk, utána pedig gimnasztika, illetve erősítés következik. Ebéd előtt, és délután is futunk negyven percet, és van, hogy délután is erősítünk.

Mennyire megterhelő ez Neked?

Apukám keményebb edzéseket tart, ezért az edzőtáborozás nem olyan megerőltető számomra, és  olyan szempontból is jobb, hogy itt sokan vagyunk, együtt futunk, és társaságban könnyebb futni, mint egyedül.

Mennyire kell odafigyelned az étkezésekre?

Sok vitamint eszem, és versenyek előtt anyukám direkt úgy főz, hogy minél táplálóbb fogások kerüljenek az asztalra. Ezeken kívül nem kell különösebben odafigyelnem arra, hogy mit egyek és mit ne.

Milyen versenyre készülsz most?

Tavasszal lesz Gödöllőn egy mezei futóverseny, most arra edzünk apukámmal, egész télen futni fogok, minden nap.

Mik a terveid a futással kapcsolatban?

Szeretnék eljutni az olimpiára, ez a távolabbi célom, és ezért is van bennem ennyi kitartás az edzésekhez.

És a továbbtanulással kapcsolatban?

Sportedző szeretnék lenni, mindenképpen olyan iskolába szeretnék továbbtanulni, ahol folytatni tudom a futást is.

Üzennél-e valamit az olvasóknak a sporttal kapcsolatban?

Azért ajánlom mindenkinek a mozgást, mert sokkal jobb lesz a közérzetük, erősebb lesz az immunrendszer, és ha valaki versenyszerűen sportol, sok szép helyre is eljuthat. Nekem olyan szempontból is szerencsém van, mert a családom mindenben támogat, és ez is erőt ad a versenyekhez.

Köszönöm szépen az interjút, és további szép eredményeket kívánok Neked az újság szerkesztői nevében, és remélem, egyszer az olimpiai részvételedről is beszámolhatunk majd.

 

                                                                                              Bierbaum Adrienn