Egyháztörténet...

A törökvilág hanyatlásával Bakonynánára visszatért a maroknyi magyarság 1720-ban, amikor kezdetét veszi a község újratelepítése még református s Győri János személyében ez évben még református levita is van s a katolikus családok száma mindössze 13, akik lelki vigaszért a cseszneki vártemplomban működő ferences baráthoz. Leginkább azonban a zirci szerzetesekhez fordulnak.
       Az újonnan telepített község hitélete azonban rövidesen megváltozik, amennyiben 1732-ben a reformátusok nagy része a földesúr nyomására Dudarra költözik s a kis nánai gyülekezet elveszti önállóságát s a továbbiakban már csak mint a dudari gyülekezethez tartozó leányegyház szerepel 1774-ig, amikor végleg megszűnik.
        Annál jobban erősödik a telepítés után a katolikus hitélet Nánán s az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a híveknek Kreider Fülöp személyében ekkor már tanítója s egy kis oratóriuma is van. Az oratórium a bakonyi telepes községek mintájára az egyik gazda házában volt s 1750-ben kezdik építeni az első templomukat, melyről 1758-ban hallunk először.
        Az ez évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben u. i. azt olvashatjuk, hogy a falunak ekkor már püspöki jóváhagyással épült Szt. Anna tiszteletére szentelt, kőből épült temploma van, melyet temető övez s előtte fából összerótt harangláb áll, melyen egy 50 libra súlyú kis harang szól, s hívja imára az ájtatos híveket. Belső berendezéséről azt olvassuk, hogy a templomnak egyetlen oltára van, melyet a kegyúr, gr. Nádasdy Boldizsár állta festett s a templomnak ajándékozott Szt. Anna kép díszíti, belső tagozottságáról azonban csak annyit tudunk, hogy kis szószéke és orgona nélküli kórusa volt. Méreteit ezzel szemben egész pontosan ismerjük, mert az 1827 évi első átépítésekor az átalakítást végző Singer György, zirci kőművesmester költségvetésében elég részletesen leírta azokat. Eszerint a templom hajójának belső hossza 4 öl, szélessége 3 öl és 2 láb, magassága pedig 2 öl és 2 láb volt. Szentélye viszont 2 öl és 6 col hosszú s 2 öl és 3 láb széles volt s kis egyablakos sekrestyével volt összeépítve. A templomnak tornya eredetileg nem volt s 2 láb és 6 col vastag kőből épített falai öt ablakkal voltak áttörve.
        Az egyház állapotáról egyébként följegyezhetjük még, hogy a templom építésének évében, 1750-ben mindössze 19 telepes és 14 zsellér család élt a faluban s a gyónók száma 208 volt, akik Herner Benedek személyében tanítót is tartottak.
        P. Knoll Ferenc s az őt követő szerzetesek vezetésével a kis plébánia gyorsan bővül és fejlődik, lelkiekben évről-évre erősödik, sajnos azonban a kis templom a lakosság növekedésével mindinkább szűkebb és szűkebb, úgyhogy már 1817-ben P. Pákozdy Románd akkori adminisztrátor csak kápolnának mondja melyet erősen kikezdett az idő, falai düledeznek s a tetején befolyik az eső. A kis templom nagyon rozoga már, nem tudja befogadni a híveket, akik már 1814-ben elhatározzák lebontását s új templom építését. Az 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből egyébként pontosan tudjuk, hogy az évben 778 katolikus lélek élt a faluban s a plébániához Perepusztán 141, Kisdudaron 42, Nagydudaron pedig 49 ember tartozott, úgyhogy a hívek száma összesen 1010 volt. A jegyzőkönyvben megtaláljuk a templom állapotának és berendezésének részletes leírását is, s ebből megállapíthatjuk, hogy bizony nem csak kis méretei, de rozoga volta miatt is megérett már az átalakításra.
        Anyagiak hiányában a hívek eredetileg csak a régi kis templom javításáról tárgyaltak, lassan és különösen a földesúr,
gr. Nádasdy Tamás biztatására azután mégis új templom építése mellett döntöttek, melynek tervét Singer György zirci kőművesmester kiszítette. Az építkezés 1827 tavaszán vette kezdetét.

Bakonynána Lelkészei, plébánosai
Lelkész / Plébános neve	Évszám
1815-ig Zircről látják el misszionáriusok:
Müczke Ignác	1752 -1763
Feige Róbert	1763 - 1769
Togniola Henrik	1772 - 1774
Nitschke Ambrus	1775 - 1778
Kapsz Gáspár	1782 - 1787
Knoll Ferenc	1787 - 1793
Hauschad Kristóf	1793 - 1796
Knoll Ferenc	1796 - 1799
Kunert József	1799 - 1808
Schmidt Károly	1800 - 1808
Zimmermann Péter	1811 - 1814
Fux Mariann	1814
Frank Ádám	1814
Ciszterci plébánosok:
Pákozdy Román	1815 - 1817
Mann Henrik	1817 - 1848
Horváth Lajos	1848 - 1849
Kaszt Konstantin	1849 - 1870
Illés Ferenc	1871 - 1875
Edlinger Titusz	1875 - 1878
Hegedüs Pál	1878 - 1891
Rainiss Gyula	1891 - 1894
Unger Roman	1894 - 1906
Prácser Albert	1906 - 1918
Felsőörsi Demeter	1918 - 1933
Borián Elréd	1933 - 1937
Darvas Donát	1937 - 1948
Antalfi Lestár	1948 - 1971
Egyházmegyések:
Szabó József	1971 - 1979
Liska Szilveszter (Zirc) ciszterci	1979 - 1981
Galbavy Jenő	1981 - 1982
Szíjártó László	1982 - 1983
Horváth Lajos	1983.02.02 -